Nincs bizonyosság, csak kaland van. Hagyjuk a bizonyosságot, amúgy sem ellentettje a bizonytalanságnak. A nyitottság, a kíváncsiság és a paradox helyzetek elfogadására való hajlandóság a lényeg nem pedig a bizonyosság vagy a bizonytalanság kiválogatása. A végső kihívás úgy is az, hogy elfogadjuk magunkat pontosan olyannak, amilyenek vagyunk. Emellett soha ne hagyjuk abba a megpróbáltatásokat igénylő […]
Csak tartani a tollat mozdulatlan, s várni, míg saját súlyától lecsöppen róla a vers. És beissza a föld.
Most jól esne egy hosszú, szoros és szeretettel teli ölelés, tőled. Mondjuk nem haragudnék meg akkor sem, ha az ölelés mellé csókot is kapnék. – Pesti Mariann
Mi a baj? Itt az egésszel baj van. Túl sokan vagyunk ahhoz, hogy megértsük egymást. Ráadásul, még saját magunkat sem értjük. – Németh György
Ha nem is tudom lehozni neked az eget, elviszlek a csillagokhoz, hogy lásd szebben ragyogsz az összesnél. – Katona Ferenc
Mint lépcsőzugban a pormacska: gyűlik puhán a korszak mocska. (Petri György)
A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja. (Juhász Gyula)
Az élet is kötelező, éppúgy, mint a halál. És ha már kötelező, próbáljuk tűrhetővé tenni… (Pál Edit)
Teljesen úgy érzem magam, mint aki kezd megőrülni, már nem tudom meghatározni mi valós és mi nem. – Pesti Mariann
A könyveknek sokszor ugyanaz a szerepe, mint az ajtóknak. Megnyitnak egy lehetőséget, hogy rajtuk keresztül egy másik világba lépj. – Németh György
Kalapos Utazó 